Megkezdődött a Hazai Dekarbonizációs Útiterv 2050 kidolgozása

2012. július 16.

2012. július 16-án délelőtt a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben került sor a „Hazai Dekarbonizációs Útiterv 2050” kidolgozását támogató ágazati dialógus munkacsoportok összevont alakuló ülésére, melyen közel száz szakember vett részt az energetika, a közlekedés, a mezőgazdaság és az ipar területéről.

Bencsik János a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet igazgatóhelyettese, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője előadásában bemutatta az általa vezetett központ szerepét a tervezési folyamat vonatkozásában. Bencsik szerint a fenntarthatóság kritériumának érvényesítése azt jelenti, hogy a fejlődést a jövőben nem lehet a természeti erőforrások korlátlan használatára, a társadalmi erőforrás-megújító intézményrendszer leépülésére, illetve az ország eladósodására alapozni.

Bencsik János előadásában hangsúlyozta, hogy a környezet feltételét és egyben korlátját is jelenti a társadalom jólétének és a gazdaság fejlődésének. Legfőbb cél tehát a társadalom és a gazdaság olyan átalakítása, amely lehetővé teszi az ökológiai korlátoknak való megfelelést. A jelenleg általánosan használt technológiákkal és fogyasztási szemlélettel képtelenség kielégíteni a jóléti igényeket. Értékváltás nélkül semmilyen technikai megoldás, vagy az éghajlatvédelmet célzó politikai kezdeményezés sem vezethet célra.

Miután a kedvezőtlen folyamatok Magyarország általi érdemi befolyásolására kevés esély mutatkozik, ezért a sikeres alkalmazkodás feltételrendszerének megteremtése az elsődleges cél. Összkormányzati szinten koordinált stratégiára, ágazati politikákba integrált cselekvési tervekre van szükség. Elsődleges nemzetbiztonsági szempontok közé tartozik a demográfiai helyzetünk stabilizálása és fejlesztése, az élelmiszer önrendelkezés biztosítása, az energiafüggésünk csökkentése, vízkormányzási és hidrológiai fejlesztések megvalósítása, a katasztrófavédelem felkészítése és megerősítése, kockázatelemzés a kritikus infrastruktúra típusokra, valamint a lakosság és a gazdasági szereplők környezeti tudatosságának növelése.

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője kiemelte, hogy Magyarországon különböző természetű, és eltérő okokra visszavezethető területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg, amelyek az éghajlatváltozás és más geopolitikai változások hatásaira tovább mélyülhetnek. Az egyes régiók, térségek és társadalmi rétegek más-más módon és mértékben sérülékenyek a változásokkal szemben. A sikeres alkalmazkodás területi és ágazati stratégiai integrációja széleskörű információkat igényel a változásokkal szembeni társadalmi-gazdasági, környezeti sérülékenységről, ugyanakkor ilyenek jelenleg nem állnak rendelkezésre. Komplex, ellenőrzött adatokon alapuló – a környezeti, társadalmi és gazdasági információkat integráló – adatbázis-rendszerre és értékelési módszertanra van szükség. Az intézet egyik legfontosabb feladata, hogy ezt az információs és értékelési keretrendszert felállítsa, amely lehetővé teszi, hogy az éghajlat-módosulás és a geopolitikai változás térségi hatásai, azok káros hatásaival szembeni intézkedések az ágazati stratégiákba, helyi fenntarthatósági programokba is beépüljenek. Biztosítja, hogy az eltérő adottságú és veszélyeztetettségű térségek, egyedi, a megelőzést és az alkalmazkodóképességet is magukba foglaló intézkedéseket dolgozhassanak ki.

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ a vonatkozó kormányrendelet alapján felelős az ágazati, területi és települési szintű klímabiztonsági, alkalmazkodási és felkészülési stratégiák, hatáselemzések kidolgozásáért, értékeléséért és felülvizsgálatáért a különböző ágazatokban. Összehangolja a természeti erőforrások korlátos igénybevételével kapcsolatos kutatásokat, módszertani segédleteket készít a szakhatságok számára a fenntarthatósági kritériumok meghatározásához. A központ részt vesz a Hazai Dekarbonizációs Útiterv kidolgozásában, az ÜHG kibocsátások és a megkötési lehetőségek hosszú távú társadalmi-gazdasági hajtóerőinek elemzésében, értékelésében.

Cikk forrása