Klímaváltozás és világgazdaság: a hitelminősítők már beárazzák a sérülékenységet?

2014. május 30.

Lassan harminc évvel a Brundtland-jelentés [1] közzététele és 8 évvel a Stern-jelentés [2] megjelenése után végre úgy tűnik, hogy a gazdasági folyamatok is beárazzák a klímaváltozás tényét. Noha Nicolas Stern az imént említett művében a klímaváltozás gazdasági hatásainak semmibevételét a világ legnagyobb és szerteágazóbb piaci tévedésének („market failure”) nevezte és megállapította, hogy a megelőző intézkedések és beruházások hatása messze kedvezőbb (értsd olcsóbb) gazdasági szempontból, mint a nem cselekvés, majd a klímaváltozás gazdasági hatásai, illetve azok kivédésének költsége.

Sajnos mára már nagy valószínűséggel túl jutottunk azon, hogy kizárólag a megelőző intézkedések költségcsökkentő hatásairól beszéljünk. A Standard & Poor’s (S&P), a világ egyik vezető hitelminősítője egy friss jelentésében [3] megállapította, hogy a klímaváltozás hatásai a jövőben jelentősen befolyásolhatják egyes ország hitelképességét. Az S&P eddig ezt a faktort nem vette figyelembe az ország minősítések megállapításánál, azonban az éghajlatváltozás hatásainak erősödésével és a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válásával a jövőben erre sor kerülhet.

Azzal, hogy a klímaváltozás tényét és hatásait olyan mutatókban is figyelembe veszik, amelyek a tényleges gazdasági aktivitást és a befektetők döntéseit befolyásol(hat)ják, jóval nagyobb lökést adhatnak az adaptációs és mitigációs törekvéseknek, mint a nem gazdasági folyamatok által vezérelt ösztönzők, például a karbon árazás. Nyilván ennek jelentőségét sem szabad alábecsülni, de amíg a gazdasági szereplők nem ismerik el ezen externália árát és csak politikai eszközökkel tartható életben annak piaca (és ára), addig nem lesz jelentős hajtóerő.

E kérdéskörben az is elgondolkodtató, hogy általánosságban nézve a világgazdaság miért nem képes már az előrejelzéseket is beárazni és felkészülni azokra? Jelenleg, azonban csak megtörtént hatásokra (legyen az akár gazdasági, szociális vagy környezeti) ad válaszokat, amelyek mentik a menthetőt és valószínűleg nagyobb költséggel járnak, mint a megelőzés.

Gyalai-Korpos Miklós