Új időszak veheti kezdetét a hazai éghajlatvédelemben

2012. november 28.

Bencsik János 2012. november 28-i felszólalása az Országgyűlésben.

Másfél hónappal korábban, a Nemzeti Akkreditációs Bizottság hatásköréről szóló törvényjavaslat parlamenti vitájában Bencsik János kitért arra, hogy a 3. üvegházgáz kereskedési időszakra vonatkozó uniós joganyag átültetése során megkerülhetetlen lesz az Éghajlatvédelemről szóló törvény módosítása is, hiszen az új kereskedési időszakban, a kvótabevételekből részesedő tagállamok a rendelkezésükre bocsátott források minimum ötven százalékát bizonyított módon éghajlatvédelmi fejlesztések megvalósítására kell, hogy fordítsák.

2012. november 27-én, kedden, az Egyes energetikai törvények módosításával kapcsolatos felszólalásában elégedetten állapította meg, hogy korábbi javaslatai szinte hiánytalanul beépülni látszanak az új hazai éghajlatvédelmi keretrendszerbe.

Bencsik János októberi felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a hamarosan benyújtandó törvényjavaslatnak ki kell majd térnie az új Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia lényeges elemeire, köztük az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi, valamint gazdasági következményeinek értékelésére. A stratégia részeként el kell készíteni az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait tartalmazó hazai dekarbonizációs útitervet, az alacsony karbon tartalmú gazdaságra történő, 2050-ig tartó átmenetről.

„Nos, Tisztelt Képviselőtársaim, örömmel állapíthatom meg, hogy korábbi javaslataim szinte mindegyike visszatükröződik a beterjesztett szabályozásban. Noha Dohában mától ülésezik a globális éghajlatvédelmi konferencia, nekünk itthon azt is ki kell jelentenünk, hogy Magyarország csak a globális probléma előidézésében való részvételének arányában veheti ki a részét annak orvoslásából. Épp e tényből kiindulva egy nemzeti alkalmazkodási keretrendszer is részét kell, hogy képezze az új stratégiának, különös tekintettel az éghajlatváltozással és klímabiztonsággal összefüggő kockázatok mérséklésére és károk megelőzésére. A sikeres megelőzés és alkalmazkodás érdekében külön fejezetet kell szentelni a változásokra való felkészülést és alkalmazkodást szolgáló szemléletformálási célrendszer megfogalmazására. Ennek érdemi végrehajtásához viszont elkülönített forrásokat kell biztosítani, melynek feltételeit az unió új kereskedési rendszere teremtheti meg. Éppen ezért a stratégia, és az abba simuló cselekvési programok végrehajtásának forrás koordinációjára önálló költségvetési fejezetet kell létrehozni, melynek forrásául többek között különféle típusú, a nemzetközi szén-dioxid kereskedelmi kvóták értékesítéséből, klímavédelmi célokra fordítható eszközök elhatárolása szolgálhat. A Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia felülvizsgálatához szükség lesz egy nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer felállítására is, mely alkalmas lehet a területi és ágazati szintű éghajlati és geopolitikai sérülékenység-vizsgálatok elvégzésére, s azok eredményeire alapozódó alkalmazkodási stratégiák és cselekvési tervek elkészítésére.” – fogalmazott Bencsik, majd ismertette azokat a garanciális elemeket is, amelyek elősegíthetik az új hazai éghajlatvédelmi keretrendszer létrejöttét, és a későbbi sikeres alkalmazkodás megalapozását.

A képviselő külön kiemelte, hogy a hazai éghajlatvédelmi és alkalmazkodási feladatok megvalósítását garanciális elemek beépítésével segíti elő a jelenleg tárgyalt törvénytervezet. A kibocsátási egységek Magyar Állam általi, árverés útján való értékesítéséből származó bevétel 50%-ának értékesítéséből származó bevételnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást kell támogatnia, ezért a törvényjavaslat önálló költségvetési fejezet formájában, Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer előirányzatot hoz létre. A törvénytervezet a stratégiai keretrendszer támogatásául, az energiapolitikáért felelős miniszteren keresztül gondoskodik továbbá a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer felállításáról és működtetéséről, a szükséges adatgyűjtésről, valamint a területi és ágazati éghajlati sérülékenység-vizsgálatok elvégzéséről.