Állami garancia alap felállításával felgyorsítható lenne az épületek korszerűsítése – javasolta Bencsik

2013. március 24.

A költségek szempontjából fontos tényező a szükséges energiahatékonysági intézkedések, beruházások minél hamarabbi megkezdése, ugyanis az időben történő cselekvés esetén a költségek valószínűleg számottevően alacsonyabbak, mint azok késleltetett megvalósítása esetén. Ahhoz viszont, hogy a lehető legoptimálisabb megtérülést mutató beavatkozásokra kerülhessen sor, a Hazai Dekarbonizációs Útiterv keretében ki kell választani azokat a kulcsszektorokat, ahol a hatékony energia felhasználásra való átállás a legnagyobb társadalmi és gazdasági támogatottságnak örvend. – fogalmazott Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője, a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen megrendezett épületenergetikai konferencián.

Alapvető nemzetstratégiai érdekünk, hogy megfelelő – a versenyképesség, a technológia-váltás és az éghajlatvédelem szempontjainak kiegyensúlyozott figyelembevételén nyugvó – magyarországi dekarbonizációs tervvel készüljünk az európai dekarbonizációs tehermegosztásra. Miután a magyarországi köz- és magánépületek fajlagos energiafogyasztása jelentősen meghaladja az uniós átlagot, a fenntartási költségek is átlagon felül terhelik meg a közintézmények és a családok költségvetését, a legnagyobb megtakarítás az épületszektoron belül érhető el. Az épületenergetikai beavatkozások azon túl, hogy mérsékelhetik az ország külső energiafüggőségét és a lakosság energiaszegénységét, jelentős foglalkoztatási többletet eredményeznének, melynek haszna a helyi gazdaságokat és a központi költségvetést is gyarapítaná. Járulékos haszonként komfortosabb lakhatási körülményeket, esztétikusabb és egészségesebb épített környezetet könyvelhetnénk el. A társadalmilag méltányolható rezsicsökkentés idejét arra is ki lehetne használni, hogy a „védett” időszak alatt a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő fogyasztók otthonai energetikailag megújulhassanak.

A hagyományos finanszírozási mechanizmusok viszont nem képesek megteremteni a kiszámítható pénzügyi hátteret. A központi költségvetésből folyósított vissza nem térítendő állami támogatások az ország kedvezőtlen költségvetési helyzete miatt rendkívül szűkösek. A piaci banki hitelek azért nem alkalmasak a hiányzó források pótlására, mert a magyar lakosság, az önkormányzati szektor és a kis-és középvállalkozások nem rendelkeznek elegendő saját erővel. A helyzetet tovább nehezítik a devizahitelezéssel kapcsolatos kedvezőtlen lakossági és banki tapasztalatok.  Miután az EU emisszió kereskedelmi rendszerében a 2013-2020-as időszakhoz kapcsolódóan jelentős állami bevétel keletkezik kvótaértékesítésből, ezért a lakossági szektorban a kvótabevételekre támaszkodó támogatási rendszer lenne kialakítható. Az állami támogatási rendszert olyan formában kell kidolgozni, amely kifejezetten arra irányul, hogy a hiányzó tőkét, elsősorban hitel formájában tudja mozgósítani a tőkepiacról. A kvótabevételből rendelkezésre álló források egy részét állami garancia alapba kell helyezni, mely együttműködik a piaci finanszírozókkal. Hozzájárul a lakosság hitelképességének megerősítéséhez azáltal, hogy megfelelő biztosítékot nyújt a hitelek mögé, így az adott háztartásnak biztosítékot nem kell nyújtania, csak arról kell gondoskodnia, hogy a havi törlesztő részletet ki tudja termelni az energiaköltség megtakarításból. – fejtette ki javaslatait Bencsik János.

Kép forrása