Bencsik: A magyarországi készletek biztosítják a hazai geotermikus energia hasznosításának növekedését

2013. március 25.

Az elmúlt esztendő végére elkészült ásványvagyon készletezési és hasznosítási cselekvési terv is megerősítette, hogy mély-geotermia esetén a fenntartható reális éves geotermikus kapacitás víztermeléssel 30 PJ/év, a sekély-geotermia – hőszivattyúzás - esetén pedig 23 PJ/év. Mindez azt is jelenti egyben, hogy a 2010-ben elfogadott nemzeti megújuló energia cselekvési terv célkitűzései földtani oldalról megalapozottak voltak és természeti erőforrás oldalról semmi akadálya sincs a geotermikus energiatermelés arányának növelése terén. – fogalmazott Bencsik János, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője a Szegeden megtartott IX. Geotermia Konferencián.

Bencsik bevezető előadásában arra is kitért, hogy a Pannon-medence természeti adottságai különösen kedvezőek a geotermikus energia hő célú hasznosítására. A világ- és kontinens átlagot meghaladó a természetes földi hőáram és a geotermikus hőlépcső léptéke, mely kiváló lehetőséget biztosít középületek és kisebb távhő-körzetek kiszolgálására. Az elmúlt évek során biztató mintaprogramok valósultak meg, amelyek azt bizonyítják, hogy egy-egy közintézmény építészeti és épületgépészeti felújítása során mind a mély-, mind pedig a sekély-geotermia alkalmazása komoly energia megtakarítási és üvegházhatású gázkibocsátási lehetőséget rejt magában.

Külön kitért arra is, hogy a geotermikus energia mezőgazdasági célú felhasználásában a világ élmezőnyéhez tartozunk. Foglalkoztatási szempontból is fontos ágazat lévén, ebben a szektorban helyes az a kormányzati döntés, amely 2025-ig elhalasztotta a visszasajtolási kötelezettség teljesítését, ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a rendelkezésre álló hőlépcső – kaszkád rendszer - kihasználását jelentősen javítani kell, s e kötelezettséget rendeleti szinten szükséges rögzíteni.

Arról is szólt, hogy az elmúlt két év során, a 2500 méter alatti mélységközre vonatkozóan 16 vállalkozói kezdeményezés született, és kilenc esetében már elkészültek az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentések, melyek az MBFH honlapján érhetőek el. A NAK anyaintézménye, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet folytatta a védőidomokkal és a vízbetáplálhatósági kérdésekkel kapcsolatos kutatásait is, valamint számos nemzetközi együttműködés részese is volt, melyek közül kiemelkedik a szomszédos országok bevonásával folytatott, határral osztott hévíz- és geotermikus rendszerek vizsgálata és modellezése.

A hazai hasznosítás szempontjából kiemelt jelentőséggel bír a sekély-geotermia rendszerek modellezése, mely a földfelszín alatti 150 méteres földtani közegre terjed ki, és magában foglalja a talaj hővezetési tényezőjének mérését is, mely jelentős mértékben segítheti elő a hőszivattyús rendszerek magyarországi elterjedését.

Kép forrása: Transenergy Projekt